Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


„Sok vitéz embereknek holló gyomra volt koporsója…”

2022.02.09

Magyar Széppróza Napja 2022.

2022. február 21., hétfő, 17 óra, a Somogyi-könyvtár 1. emeleti folyóiratolvasója

„Sok vitéz embereknek holló gyomra volt koporsója…”

Beszélgetés a Hódoltság-kori Szegedről Bene Zoltán Hollók gyomra és Farkascseresznye című regényei kapcsán

Az íróval Kiss Norbert egyháztörténész beszélget.

„Bene Zoltán történelmi regénye sajátos szerelmi háromszögre épül. A viszonyrendszer férfi tagjai olyan ikertestvérek, akik nem tudnak egymásról, ugyanakkor a korabeli tudás két változatát választják: Tar (Dudás) Bálint az »engedélyezettet«, amely összefonódik a hatalommal (egyház, inkvizíció), Hideg (Dudás) Ferenc a tilosat (boszorkányság, pogányság), a renitenst (eretnek, protestáns, humanista) – s a kétféle tudás egyaránt felőrli őket. Bene részletezve festi meg Tar karrierjét, s hogy Hidegről kevesebb szó esik, azt védje a dokumentációk hiányossága! A harmadik furcsa teremtés: művelt és érző nő, aki vonzódik Bálinthoz, titkoltan Ferenchez is, mégis idegen ember, Tolnai Nagy András kálvinista cserzővarga felesége lesz. Ugyanakkor összeköti őket a születés titka és az inkvizíciós eljárás, amelynek mindhárman áldozatai lesznek. Három olyan jellem bontakozik ki előttünk, amelyek egyszerre mutatják a régi világ eltűnését és az új világnézetek buktatóit. Tragikus sorsuk a világnézetek drámai összeütközéséből fakad.”

Árpás Károly a Hollók gyomráról

„…csak korban kell néhány évszázadot visszamennünk az időben, de megy ez, mihelyt belemerülök a szövegfolyam fodraiba, a jó ritmusú szövegbe, amely tényleg olyan, mint Szegednél a Tisza, hömpölyög méltósággal, se nem futva, se nem elidőzve, hanem komótosan és határozottan, mint aminek célja van a kezdetétől fogva egészen a végéig. Bene Zoltán szeret és tud történeteket mesélni, s a zamatos szöveg biztonsággal és odaadással engedi át magát az olvasónak. Valós történelmi körülmények közé helyezi a misztikus tartalmat, egy reális, azaz evilági, és egy álombeli, a lírai szürrealizmus valóságába illeszkedő szövegtestet illesztve össze, forrasztva egybe (történetek a történetben), ahol nemcsak a szövegnek, de a gondolatoknak is ritmusa van, s szófordulatai révén becsempész a műbe egy csipetnyi archaizmust is.”

Láng Eszter a Farkascseresznyéről

benez_szeged_20220221.jpg