Bene Zoltán

A Juhász Gyula Irodalmi Emlékmúzeum létrehozása érdekében vitafórumot tart a Magyar Írószövetség Csongrád megyei Írócsoportja, a Magyar Kulturális Örökség Alapítványa, a Szegedi Írók Társasága és a SZAB szépírói tagozata.

2015. február 18., szerda, 18 óra

Budapest, MOM Kulturális Központ

Nemzet és függetlenség

Közreműködnek: Bene Zoltán, Bertha Zoltán, Lentner Csaba, Papp Endre, Szidiropulosz Archimédesz

A Kurta élet című kötet bemutatójáról – a Kurta élet című kiállítás megnyitójáról az Irodalmi Jelen Online felületén. 

2014. október 16., csütörtök, 18 óra, Millenniumi Kávéház

Bene Zoltán: Kurta élet című kötetének bemutatója – Pusztai Virág: Kurta élet című illusztráció-tárlatának megnyitója

A könyv szerzőjével beszélget és a kiállítást megnyitja: Petró János költő, publicista

A kötetről:

Bene Zoltán virtigli elbeszélő, aki falut, várost, kocsmát választ különcei történetének helyéül, szereti és szánja ezeket a figurákat, de az iróniát, sőt néha a gúnyt is megereszti irányukba. Amikor már ráhangolódnánk az írónak erre a szemléletére, nem kis meglepetéssel vesszük észre, hogy ezek a különcök mi vagyunk, az olvasói. Az egyik novellaciklusában  az „én falumat” emlegeti, de nem Gárdonyi áhítatával, hanem a furcsa figuráknak és történeteknek kijáró csipkelődéssel, szánakozó megértéssel. Bene Zoltán mindent elbeszél, alig van leírás, ábrázolás a novelláiban. Ez az írói ereje, különlegessége, itt tobzódik, olyan gazdag figurákban és történetekben, hogy ez az irodalmi tömegből való kiválásának egyéni jele. Azért is használom a virtigli szót írásaira, mert hamisítatlan elbeszélő, aki ennek a szituációját nagy ötletességgel teremti meg, ugyanakkor a mesélés jellemzőjét, a kitalálást is szerencsésen műveli, azaz „hazudik”, de elhisszük neki.

(Ilia Mihály)

2014. október 16-24., Millenniumi Klub

Pusztai Virág: Kurta élet című illusztráció-tárlata

„A Kölcsey-érmek átadását is a Magyar Kultúra Napján tartották. Idén tízen vehették át az elismerést: Rácz Mária művészeti vezető, Molnár Gyula klarinétművész, Bene Zoltán író, Pataki Ferenc színművész, Szabóné Dancsik Tünde moderntánc-pedagógus, Kerek Attiláné művészeti vezető, Csigér Mariann színházszervező, Beslin Anita riporter, Erdősné Fagler Erika karnagy, valamint Radnóti Tamás közművelődési szakember.”

szegedma.hu 

A Farkascseresznye bemutatója Szentesen, a Városi Könyvtárban 2013. december 10-én, kedden, este 6 órától.

Gyakran kérdezik pestiek, történik-e olyan irodalmi esemény Szegeden, ami nem lehetne máshol, amiről az ember elhiheti, hogy a Napfény Városának sajátja, úgy, mint a Kárász utca, a Boszorkány-sziget vagy éppen az Anna-kút. Tehát nem máshonnan importált rendezvény, a road show egyik állomása, ahol a helyi erő megpróbálja feltenni azokat a kérdéseket, amelyek a fővárosi kocsmákban még nem hangzottak el. Ilyenkor először a Kultúrcsempész Sínbusz Fesztivál juthat a válaszoló eszébe, amelyet Orcsik Roland és Kollár Árpád évek óta kitartóan szervez, másodjára pedig a sokkal csendesebb, kevesebb pálinkával és zenével zajló Bene Zoli-könyvbemutatók... – Boldog Zoltán helyszíni tudósítása a Farkascseresznye szegedi bemutatójáról

A Farkascseresznye bemutatója Budapesten, a Rátkai Klubban 2013. november 7-én, csütörtökön, este 6 órától.

A regényt bemutatja: Berka Attila író, a Spanyolnátha művészeti folyóirat szerkesztője

Könyvbemutató 2013. október 30-án (szerdán) este 6 órától a szegedi Millenniumi Kávéházban (Dugonics tér 12.)

Bene Zoltán: Farkascseresznye című új regényéről a szerzővel beszélget Veszelka Attila író

...az ésszerűtlenségek néha nem is azok, mert valószínű, hogy valószínűtlen is történhetik – áll mottóként a könyv elején, Arisztotelész Poétikájából. És ebben a regényben valóban történnek valószínűtlen dolgok: misztikus, titokzatos események. Rejtett erővonalak sejlenek elő a török megszállás alatt élő Szeged különös, kettős arculatú világában. Mindazonáltal a történet nem is szól egyébről, mint arról, hogy az álmok, a látomások hébe-korba titokzatosan, fölfoghatatlanul egybekapcsolódnak a valósággal. Az olvasó pedig vagy úgy dönt, a világ csodákkal és titkokkal teli, lélegzetelállító hely, amelyet megsejteni talán, ám megérteni sosem lehet (és nem is érdemes), vagy úgy, hogy a világ sivár és unalmas, kisszerű, kiismerhető, megérthető és irányítható, kedvünk szerint ilyenre-olyanra szabható… Kétféle történet kerekedhet tehát ebből az egyből, marad tér és idő a vitatkozásra.

A Magyar Írószövetség Csongrád megyei Írócsoportjának programja.

2013. június 4-én, a trianoni békediktátum aláírásának 93. évfordulóján a budapesti Eötvös Collegiumban nyolc személynek adták át a Teleki Pál Érdemérmet, köztük Kátó Sándornak és Bene Zoltánnak. A Teleki Pál Érdemérem – a Bethlen Gábor-díj és a Márton Áron Emlékérem mellett – a Bethlen Gábor Alapítvány által adományozott kitüntetés, amelyet „magyar becsületrend” néven is neveznek. A díjalapítók úgy vélték, Teleki Pál áldozatos küzdelme – a vesztett háború és a trianoni ítélet nyomán megcsonkított, kirabolt és erkölcsileg lezüllött ország közállapotának rendbetételéért és a magyar állam függetlenségéért – nagyobb megbecsülést érdemel az utókortól, ezért nevezték el róla ezt az érdemérmet. Az érem egyik felét Teleki Pál portréja díszíti, a másik felén a „MERJÜNK MAGYAROK LENNI!” felirat olvasható. A 2004-ben alapított kitüntetéssel 2006-tól a magyar örökség elszánt védelmezőit, az értékteremtő munkát, a Teleki szolidáris szellemiségét, emberi példáját követőket ismeri el a Bethlen Gábor Alapítvány.